Záhony Térség Logisztikai Szolgáltató Központ logisztikai háttere

Miskolci Egyetem

Logisztika- és Anyagmozgatási Tanszék

Globális logisztika

 

 

 

 

 

 

 

 

Záhony Térség Logisztikai Szolgáltató Központ logisztikai háttere

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Készítette: Jenei Sándor

2012-11-19

 

 

 

 

Bevezetés

 

Záhony és térsége több szempontból is jelentős a magyarországi tranzit és export-import forgalom lebonyolításában. Záhony egy földrajzilag olyan ponton helyezkedik el Észak-kelet Magyarországon, amely nemzetközi kereskedelmi szempontból kiemelt jelentőségű, valamint három ország találkozási pontján fekszik. Ezen túlmenően itt húzódik az Európai Unió  schengeni külső határa is, amely szigorított határellenőrzést foglal magában mind személy- és teherforgalomban egyaránt.  Ebben a dolgozatban a Záhony térségi Szolgáltató- és Logisztikai központ logisztikai hátterét szeretném bemutatni, kiemelvén az infrastruktúra, szállítóeszközök, járművek, anyagmozgató  gépek szerepét és az átrakás folyamatát.

 

          Záhony Térségi Logisztikai-szolgáltató Központ

 

A záhonyi logisztikai központ egyúttal intermodális logisztikai központ, mivel itt több közlekedési ágazat találkozik (közút, vasút), áruátrakás folyik és közlekedési szempontból is a határátkelőhely meghatározó szerepet játszik a kelet-nyugat irányú forgalom lebonyolításában.

Közlekedési ágazatok közül a közút és a vasút találkozik. Vasúti szempontból megfigyelhető, hogy itt ágazaton belüli átrakás történik, vagyis vonatról vonatra, mivel a volt Szovjetunió országaiban mindenütt széles nyomtávú vasút használatos, ez Európában szabványos normál vágányokhoz képest. A széles vágányok nyomtáva 1520 mm, a normál pedig 1435 mm. Ezt a nyomtáv eltérést két módon küszöbölhetjük ki:

• átrakás
• tengelyátszerelés.

A záhonyi logisztikai központ éppen e két műveletre koncentrálódik, ezáltal zökkenőmentessé  téve a kelet-nyugat irányú áruáramlást. Jelen pillanatban Magyarország területén a fényeslitkei ipari-logisztikai park a széles nyomtávú pálya legvégső pontja. A magyarországi széles nyomtávú vágányhálózatot 2011-ben modernizálták és jelenleg minden szempontból megfelel az elvárásoknak.

A széles nyomtávú  vágányok három irányban épültek. Az első a Fényeslitke-Záhony szakasz a 100. számú Budapest-Záhony vasúti fővonal mentén. Tuzsér állomástól elágazik Eperjeske-Rendező pályaudvar felé, onnan pedig kilép az országból Bátyú irányába Ukrajnába. A harmadik irány pedig a Záhony-Mátészalka 111.sz. vonal mentén Tornyospálca átrakó állomásig húzódik.  A körzetben 2 normál és 1 széles nyomtávú rendező pályaudvar található. Normál oldalon Záhony és Fényeslitke, széles nyomtávon pedig Eperjeske. Az áru átrakás főként Eperjeskén és Záhonyban koncentrálódik. A trianoni határok kedvezőtlen alakulása miatt, Záhonyból Szlovákiát sem vasúton, sem közúton nem érhetjük el közvetlen módon, csak Ukrajnán vagy Sátoraljaújhely felől kerülő útirányon át. Ukrajna irányába Magyarországról vasúton 2 irányban léphet ki és be a vasúti áruforgalom. Mindkét helyen rendelkezésre fonódott vágány, azaz széles és normál nyomtávú sínpárok, de normál vágányon csak Záhonynál lép ki és be az áru, Eperjeskénél pedig csak széles nyomtávon. Vasúti személyforgalom kizárólag a Záhony-Csap vasútvonalon bonyolódik, kizárólag normál nyomtávú járművekkel, melyeket a MÁV biztosít, kivéve a Tisza (Moszkva-Budapest) nemzetközi gyorsvonat megfelelő kocsijait, amelyet az Orosz és Ukrán Államvasút biztosít, a vontatójárművek ebben az esetben is a MÁV eszközeit képezik. Közúton áruforgalom csak a Záhony-Csap közúti határátkelőhelyen keresztül bonyolódik. A többi ukrán-magyar határátkelőhelyen nem lehetséges az áruforgalom.

A túloldalon, a Záhonytól 4km-re található egykor Magyarországhoz tartozó, részben ma is magyar várost, Csapot találjuk.

Igen kedvező  fekvése van ennek a kisvárosnak, ugyanis három határ találkozásánál fekszik. Az utasforgalom és a teherszállítás részére pedig egyenes út vezet Szlovákiába, valamint Magyarországra, nem beszélve a többi elágazásról, amelyek pedig a volt szovjet birodalom belseje felé  vezetnek egészen Vlagyivosztokig. (Fleischer)

Ukrajnában szintén megtaláljuk a nyomtávok kettősségét, ugyanis Kárpátalján a határ 20km-es vonzás körzetében találunk normál vágányokat, valamint rendezőket és átrakókat.

Ukrajnai utazásaim során többször láttam saját szememmel is, amint rakodnak a széles és normál kocsikba, valamint az orosz-ukrán áruszállítás módjait.

Mint ahogy az oroszokra jellemző, hatalmas teljesítményű ikermozdonyokkal, több tízezer tonnás és több száz méter hosszú szerelvényeket továbbítanak, a nagy Oroszország felé. Megfigyelhető Ukrajnában az úgynevezett vágányfonódás, ami azt jelenti hogy a két nyomtáv, ugyanazon sínpáron van rajta. 

Az orosz szabvány miatt, nemcsak a nyomtáv, hanem a villamos mozdonyok felépítése is gondot okoz, ugyanis az európai szabvány szerint a felső  vezetékekben 25kV feszültségű áram folyik és váltóárammal hajtott motorok vannak, addig az oroszoknál csupán 18 kV, és egyenáramú villamos motorokat hajtanak meg mivel a hatalmas terhek mozgatására nagyobb nyomatékra van szükség, amelyet csak az egyenáramú motor biztosít, tehát a villamos mozdonyok átszerelése már nem jöhet szóba, kizárólag dízel üzemű gépek átszerelésére van lehetőség.

A csapi átrakókörzet alapvetően nem különbözik a záhonyitól, csupán abban, hogy két ország részére rak át árut, tehát így kettős jelentőségű  ez a környék szlovák és magyar szempontból egyaránt. További különbség még, hogy Csapon mindenféle árut egy helyen raknak át, és itt nincsenek megosztva a különböző átrakási osztályok.

Rendező  pályaudvarokat, tengelyátszerelő üzemeket, nem csak Csapon, hanem Munkácson és Nagyszőlősön is találunk, ahol pedig szintén kettős jelentősége van az átrakónak, mivel a román szomszédság miatt, a kereskedelmi kapcsolatok révén szükségessé vált, hogy ott is ugyanolyan kaliberű átrakókörzetet hozzanak létre.

Az Ukrajnában található normál vágányokból csupán 4km-nyi vonalat használnak személyszállításra is. Ez a Záhony-Csop nemzetközi viszonylatot jelenti. A többi normál vágányt kizárólag teherszállításra használják.

 

 

 

 

 

 

 

 

Átrakási módok és anyagmozgató gépek

 

Az áruátrakás  elsősorban Eperjeske-átrakó állomáson és Záhonyban a különböző rakodóterületeken történik. Eperjeske-átrakó állomás vasúton két irányból közelíthető meg. Normál vágányon Budapest-Nyíregyháza irányából Komoró állomás Záhony felőli váltókörzeténél ágazik ki a vasútvonal az átrakó felé. Az átrakóállomás irányvágányai villamosított vágányok, így lehetővé teszi a villamos mozdonyokkal történő vontatást, vonat fogadást és indítást is. Az átrakó másik megközelítési módja (Záhony)-Eperjeske-rendező (Bátyú) felől széles vágányon közelíthető meg. Tengelyátszerelést kizárólag Záhonyban végeznek. A Tisza nemzetközi gyorsvonat vagonjait (3-4-5) vagon/nap a csapi átszerelő üzem végzi Ukrajnában. A Záhony-Csap személyvonat 1db vagonját a MÁV biztosítja, átszerelés nem szükséges, mivel normál nyomtávon közlekedik az útvonal során.

A tengelyátszerelő  üzem Tiszabezdéd és Záhony között a tárolóvágányok mellett helyezkedik el. két irányból halad be vágány az üzembe. Mielőtt ismertetném a tengelyátszerelés folyamatát, szeretném egy dologra felhívni a figyelmet. A folyamatot tengelyátszerelésnek nevezzük, azonban nem a tengelyeket cserélik ki, hanem a teljes futóművet, forgóvázat, amely az új nyomtávra van beállítva. Magát a tengelyt azért nem lehetséges kicserélni, mert ezeket a vasúti tengelyeket és kereket külön gyártják le ugyan, de a vonatkereke és a tengelyek illesztési pontját nagyon magas hőfokra melegítve tágítják, majd amikor lehűl, az véglegesen egybeforr és nagyon nehéz módszerrel lehetne szétválasztani. Éppen ezért a teljes forgóvázat cserélik ki. Egyik irányból széles nyomtávú kocsikat tolnak be mozdonnyal egyenként, melyet egy speciális emelőszerkezet mellé állítanak be, amely lehet egy függő sínpályás emelő daru, vagy a padlózaton álló féltengelyes emelőszerkezet, amely a vagon 4 pontját tartják. Az emelési pontokba helyezés után kis mértékben emelik meg a vagont, erre azért van szükség, hogy a vagon két forgóvázának rögzítési pontját kioldják és azt a csapszeget, ami biztosítja a forgóváz és a kocsiszekrény folytonos kapcsolatát. Miután a csapszegeket kioldották, a kocsiszekrényt megemelik oly mértékben, hogy a sínen mozgó vontatógép a széles/normál forgóvázat kitolja a kocsiszekrény alól vagy időnként kézi erővel tolják ki és emelő daru helyezi a már nem használt forgóvázat a tárolóvágányokra. Ugyanilyen eljárással kerülnek fel az új forgóvázak. Ezután a kocsiszekrényt ismét az új forgóvázra helyezik. rögzítik a kocsikszekrényt a futóművel és a kész kocsik már az új nyomtávú vágányon folytatják útjukat.

 

Áruátrakás

 

Az áruátrakás javarészt Eperjeskén, Tuzséron és Záhonyban történik. Rakodhatunk széles vagonból normálba és fordítva, valamint vasútról közúti fuvarozóeszközbe. Ritkán alkalmazzák a kombinált fuvarozást, vagyis a RO-LA vonatok indítását, amikor a közúti szállítóeszközöket szállítják vasúton.

A széles nyomtávú  pálya legvégső pontja a fényeslitkei ipari park. Jelenleg üresen áll, nem folyik benne termelési, rakodási tevékenység.

Eperjeske-átrakóban rakodják a különféle szemterményeket és ömlesztett árukat. A rakodás speciális terményszállító, vagy nyitott magas oldalfalú kocsikba történik, oly módon, hogy a rakodási területre egy vontatómozdony szerelvényt állít be a normál oldalon. A széles vágányon eközben egy csúszdára állítják a vagonokat, amelyek általában fenékürítéses kocsik szoktak lenni és a csúszda úgy van kialakítva, hogy a sínszálak közötti szabad téren keresztül az áru egyszerűen leszalad, lecsúszik egy alsó helyen lévő gyűjtőbe, ahonnan forgórakodó és kanalas rakodógépek rakják normál vagonokba. A le nem csúszott árut emberi munkaerővel taszítják a megfelelő gyűjtőhelyre. Általában szenet, vasércet, búzát, kukoricát rakodnak ezen a helyen.

Ugyancsak Eperjeske-Rendező pályaudvarról juthatunk a tuzséri fatelepre is, ahol a különféle bakdaruk segítségével faipari árukat rakodnak pőré vagy magas oldalfalú kocsikból.

A következő  rakodóállomás Záhony. Ezen a helyen történik a darabáru, konténerek, folyékony és légnemű áruk átrakása, átfejtése.

A fedett kocsikat általában Záhonyban rakodják át, targoncák, daruk, bakdaruk vagy kézi erő segítségével. Középen helyezkedik el egy magasított rakodórámpa, melynek egyik szélén normál, másik szélén széles vágány halad. A beállított kocsisorból az árut kitárolják, vagy a targonca segítségével a zsákokat, raklapokat egyenesen az új  vagonba szállítja. Általában zsákolt áruk fordulnak itt elő, főleg műtrágya, cement, egyéb építőanyagok.

A továbbiakban a tartálykocsikban érkező áruk átrakásáról szeretnék beszélni. Tartálykocsik átfejtése a körzetben három helyszínen történik, ezek közül kettő közúton is megközelíthető. Záhonyban az egyik telephelyen kőolaj és fehérolaj átfejtés folyik, a másik telephelyen pedig mindenféle egyéb légnemű és folyékony vegyi anyag átfejtése történik. A harmadik olajátfejtő állomás Komoróban található, amely közvetlenül rácsatlakozik a Barátság kőolaj vezetékre is. Tuzséron pedig a földgáz átfejtést végzik. Ezt úgy bonyolítják le, hogy egy speciális szivattyú kompresszió segítségével kiszívja a tartályban lévő anyagot és folyamatosan pumpálja a másik vagonba. Fontos, hogy minden baleset- és munkavédelmi előírást betartsunk, mert itt könnyen előfordulhatnak balesetek, az esetleges nagy nyomás vagy hőmérséklet miatt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Összefoglalás

 

 

Az elmúlt évtizedekben sajnos a költségvetésből egyre kevesebbet fordítanak a vasútra és más közlekedési ágak fejlesztésére.

A 70-es években a magyar-orosz kereskedelmi kapcsolatok fő tengelyét képezte Záhony és környéke. A rendszerváltás után Magyarország minden kapcsolatot megszakított a Szovjetunióval, és nyugati országokkal kezdett kereskedni. Így Oroszország irányába, jelentősen csökkent az export és import áruk mennyisége. Záhonyban  megkezdődtek a leépítések, ezzel együtt a lakosság is rosszabb életkörülmények közé került mint azelőtt. A MÁV-nál ez azt jelentette, hogy megszüntették a záhonyi villamos fűtőházat és valamennyi villamos mozdonyát a Nyíregyházi Gépészeti Főnökség vette át. Továbbá  romlott a pálya minősége, és az átrakókörzetek is egyre elavultabbakká  válnak, de persze továbbra is nagy jelentőséggel bírnak, mivel Oroszországból érkezik a vasérc, és egyéb nyersanyagok, valamint Magyarország nagy mennyiségben exportál keletre gabonát és egyéb szemterményt.

Magyarország 2004-es uniós csatlakozása óta, ismét felmerült az orosz-magyar gazdasági kapcsolatok kiépítésének gondolata. Mivel Záhony az Európai Unió keleti határán fekszik, ezért mindenképp érdemes végiggondolni, hogy érdemes-e fejleszteni. Az ukrán-orosz és magyar befektetők arra az álláspontra jutottak, miután Záhonyban és Ungváron többször is tanácskoztak ezekről a gazdasági kérdésekről, hogy szükség van a fejlesztésekre, és ki kell használni a Záhonyban és környékében rejlő gazdasági lehetőségeket. 2011-ben megvalósult az Ipari-Szolgáltató központ Fényeslitke határában, közművesített, infrastruktúrába bekapcsolt ipari park épült, egyelőre még egy cég sem dolgozik ott. A térség lakosainak és gazdaságának nagy húzóerő lenne egy orosz vagy ukrán vállalat betelepülése. Ami viszont pozitív, hogy az elmúlt évben a széles vágányhálózat teljes mértékben modernizálva lett.

 

 

 

 

 

Irodalomjegyzék:

 

Fleischer Tamás 1999: A záhonyi régió közlekedési helyzetelemzése, jövőképe, összhangban

térségi és nemzetközi szerepével. Budapest, MTA VKI. Kézirat.

MÁV levéltár adatai

MÁV Záhony Üzemmérnökség jelentései

Záhony térség logisztikai központ létesítés előzetes előkészítő tanulmánya (rövidített munkaközi anyag). Budapest, Közlekedés Fővárosi Tervező Iroda Kft. 1996.

Záhony és térségének átfogó logisztikai fejlesztési programját megalapozó  megvalósíthatósági tanulmány előkészítése. Nyíregyháza, Budapest, Nyíregyházi Főiskola,

MEGAKOM Kft., Investment Zrt. 2006.